Sziasztok!
Itt az első rész.Előszöris adnék nektek egy becenevet.
A becenév: Storiefans - ok.
Vagyis Magyarul Sztorifanok.
Rem tetszik,de nem lacafacázok,elkezdem.
Nem hittem volna,hogy idáig eljutok.A nyáron végigjártam 39 országot koncert miatt.A túrnébuszról leszállva láttam meg a varázslatos Buenos Airesi Csarnokot,aminek az ajtajában már egy nagy rajongói tömeg volt.Leszálltam a buszról és mentem a színfalak mögé (színpad mögé) .Fel kellett készülnöm a "Köszönöm nektek!" című beszédemre.Mikor megszólalt a stábvezető,hogy képhetek ki,mentem a színpadra.Varázsltos volt hallani a rajongók kiáltását,tapsolását.
-Sziasztok Fanok!!! - kiáltottam a mikrofonba.Erre is nagy taps ès kiáltás jött. - Hogy vagytok??Jól telt a szünet??
Köszönöm, hogy eljöttetek ide.Szeretnèk köszönetet mondani nektek,amièrt így szerettek minket ès velünk vagytok.Szeretünk titeket.A segítsègetek nèlkül idáig nem jutunk el.Köszönjük,hogy velünk vagytok ès olyanok akartok lenni,mint mi.... - itt elsírtam magam. - Szeretünk titeket.Egy jó tanács: Váltsátok valóra az álmaitokat,ès szeressetek mindenkit.Kellemes napot nektek!!
Nagy taps volt ès kiáltás.
-Mielőtt elmennènk haza,ès páran a Studioba,ènekeljünk egyet. - indították egy az En Girát. - Mindenki velem!
Ènekelni kezdtem a tömeggel.Mèg èneklès közben is sírtam.
Vègèn:
-Kellemes napot nektek.Sziasztok! - dobtam egy puszit a tömegnek,majd visszamentem a színfalak mögè.Angie jött oda.
-Anna,gyönyörű voltál,büszke vagyok rád.
-Köszönöm - mondtam sírva.
-Most mièrt sírsz??
-Örömkönnyek.
-Óóó. - ölelt meg Angie. - Gyere,menjünk haza.Otthon vár valaki.
-Ki??Tán Fran??Vagy Camila??
-Sokkal jobb.
-Hát akkor mire várunk??Menjünk. - indultunk el.
Az ajtónál;
-Okè Anna,hunyd be a szemed.
Becsuktam a szemem,majd bbementünk
-Kèszen állsz??
-Már vagy egy ideje.
-1....2....3!
Nyitottam ki a szemem.Láttam meg Marcomat.
-Istenem....De boldog vagyok! - öleltem meg a szerelmem.
Majd folytatom!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése